Az Európai Bizottság kiberbiztonsági megfontolásból tiltja ki a magas kockázatú országokból – elsősorban Kínából – származó napelemes invertereket az uniós finanszírozásból, a Fluence szabályozási vezetője szerint a döntés már aktívan formálja a vásárlói magatartást.
Miközben Olaszország legnagyobb folyója már csak mindössze néhány napra elegendő öntözővizet képes biztosítani a mezőgazdaságnak, a közben egész Dél-Európát a tavasz óta tartó aszály és a nyomában járó erdőtüzek sújtják.
Nemzetközi kutatások mutatják, milyen nyomot hagynak a vízparti nagyrendezvények a tavakban és folyókban.
Az EU Horizon Europe programja által finanszírozott TITAN-projekt igazolta, hogy nyers biogázból mikrohullámú fluidizált reaktorral közel háromszor hatékonyabban állítható elő hidrogén, mint az elektrolízissel – miközben a melléktermékként keletkező szilárd szén tartósan köthető le a talajban.
Egy virginiai tinédzser garázslaborból indulva jutott el oda, ahová a membrántechnológia nem tud: önrecikláló, mágneses szűrő a mikroműanyagok ellen – a kérdés már csak az, hogy mit mond az apróbetűs rész....
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös jelentése szerint a kontinens fürdőhelyeinek túlnyomó többsége biztonságos, a folyami fürdőzés azonban Berlin és Budapest városi sikerei ellenére is a leggyengébb láncszem maradt.
Az EU 2045-ig egyszerre vár el energiasemlegességet és szigorúbb mikroszennyező-eltávolítást a magyar szennyvíztisztítóktól. Két legyet leütni egy csapásra, nem lehetetlen, ezt magyar példák is igazolják.
Egy ígéretes vízkezelési innovációról számolhatunk be, miután brazil és brit kutatók egy ókor óta ismert és vízkezelésre is használt trópusi növényt vetettek be a mikroműanyagok kiszűrése érdekében
Kiemelt cikkek
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A magyarországi szennyvíztisztítás állapota - napjaink és a szocialista korszak találkozása.
A szennyvíz-alapú epidemiológia már rég nem csak járványokat jelez előre – a csatornahálózat egy teljes közösség egészségi, szociális és környezeti állapotának valós idejű tükre.
Horgászni veszélyes? Általában nem, ha okosan csináljuk. De van egy körülmény, amire eddig nem sok figyelem hárult: vajon a szennyezett vízből kifogott hallal mérgek is kerülhetnek a tányérunkra?
Cikkek röviden
Egy friss Nature Sustainability-tanulmány 50-nél több amerikai szennyvíztisztító telep adatai alapján megállapítja, hogy a biogáz-rendszerek metánszivárgása 0,4% és 65% között szóródik, és a telepek jelentős hányada meghaladja azt a nettó nulla küszöböt, amely felett a rendszer klímaelőnye eltűnik. A küszöb – a hővisszanyeréstől, a hálózati kibocsátás-intenzitástól és a felhasználási módtól függően – 2–10% között mozog: kapcsolt hő- és áramtermelésnél (CHP) 7–10%, biometán-előállításnál (RNG) már 5–6% a határ jelenlegi feltételek mellett. A megfigyelt telepek több mint 30%-a (CHP) és több mint 80%-a (RNG) lépi túl saját küszöbét. A kutatók szerint a szivárgás nem a technológia velejárója, hanem azonosítható, kezelhető üzemeltetési hiba – szisztematikus felderítéssel és javítással a legtöbb telep klímaterhelőből klímaeszközzé alakítható, jelentős gazdasági haszon mellett.
Az Európai Bizottság 2026 áprilisában döntött úgy, hogy kiberbiztonsági kockázatokra hivatkozva kizárja a magas kockázatúnak minősített országokból – Kínából, Oroszországból, Iránból és Észak-Koreából – származó invertereket az uniós forrásból finanszírozott energiaprojektekből. Az intézkedés az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap valamennyi programjára kiterjed, és a napelemes projekteken túl a szélenergiára és az energiatárolásra is vonatkozik. A Fluence szabályozási vezetője, Lars Stephan a brüsszeli European Sustainable Energy Week konferencián elmondta: az iránymutatás már most alakítja a vásárlók beszerzési döntéseit. A háttérben az áll, hogy a kínai gyártók a globális inverterpiac mintegy 80%-át uralják, miközben az invertereket a Bizottság a napelemes rendszerek egyik legsérülékenyebb, internetkapcsolattal rendelkező elemének tekinti. Kína élesen tiltakozott a lépés ellen, az iparági szövetségek – köztük az ESMC – ugyanakkor üdvözölték a döntést, és további szigorítást sürgetnek.
A Pó-folyó vízgyűjtő hatósága (ADBPO) szerint a folyó vízkészlete mindössze 10 napra elegendő, ha nem érkezik csapadék. A csökkenő vízhozam miatt az Adriai-tenger sós vize 20–25 kilométerre nyomult be a torkolattól, a Como-tó szintje 15%-kal, a Maggiore-tóé 17%-kal esett egy hét alatt. Egy 2023-as Science Advances-tanulmány szerint a Pó aszálya kétszáz év legsúlyosabbja közé tartozik. A vízálság nem elszigetelt jelenség: júliusban Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban összesen 190 négyzetkilométernyi terület égett le, Spanyolországban 14 nagyobb tűz pusztított 50 000 hektáron. A Copernicus uniós klímaszolgálat szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, 2025 a talajnedvesség szempontjából az 1992 óta mért három legszárazabb éve volt, és rekordméretű, több mint 1 millió hektáros terület égett le a kontinensen.
Nyaranta több millió ember látogat vízparti fesztiválokra Európa-szerte – a brit Glastonburytől a román UNTOLD-on éa a portugál Boom Fesztiválon át a magyar Balaton Soundig. A helyszínválasztás nem véletlen: a víz közelsége hűsít, hangulatot ad, ugyanakkor a tavak és folyók különösen érzékenyek a rendezvények mellékhatásaira. A Bangor Egyetem kutatása szerint a Glastonbury melletti Whitelake folyóban a fesztivál utáni héten négyszeresére nőtt az MDMA-koncentráció, ami veszélyeztetheti a kritikusan fenyegetett európai angolnát. Hasonló, bár kevésbé súlyos szennyezést mutatott ki egy magyar kutatócsoport a Balaton Sound környékén is. A cikk bemutatja, milyen csatornákon terhelik a rendezvények a vizeket, milyen működő megoldásokat dolgoztak ki egyes fesztiválok, és miért nincs a legtöbb helyszínen – köztük a Velencei-tónál – tudományos vizsgálat a valós hatásokról.
Népszerű cikkek
A fotovoltaikus technológia három évtized alatt a laboratóriumi kuriózumból a világ legolcsóbb energiaforrásává vált – de a valódi áttörés még előttünk áll.
Néhány módszer, amellyel a szennyvíztisztítás mellékterméke, a szennyvíziszap értékes nyersanyaggá alakítható – igaz, ma még a legtöbb kísérleti fázisban van.
A magyarországi szennyvíztisztítás állapota - napjaink és a szocialista korszak találkozása.
Horgászni veszélyes? Általában nem, ha okosan csináljuk. De van egy körülmény, amire eddig nem sok figyelem hárult: vajon a szennyezett vízből kifogott hallal mérgek is kerülhetnek a tányérunkra?
A W4-ről
Szakmai platform a víz, szennyvíz, biogáz és az energetika ágazatok számára
Célünk, hogy a víz-, szennyvíz-, biogáz- és energetikai ágazatok folyamatait és irányait átlátható, szakmailag megalapozott formában mutassuk be. Arra törekszünk, hogy az aktuális fejlesztések, technológiák és piaci változások ne elszigetelten, hanem összefüggéseikben jelenjenek meg.
A tartalom úgy készül, hogy minden olvasónak használható tudást és naprakész képet adjon a szektor állapotáról és irányairól. A megjelenő anyagok a szakmai párbeszédet és a tudatos, előremutató gondolkodást kívánják erősíteni az ágazaton belül és kívül. Szeretnénk elérni, hogy ezek a kritikus ágazatok több figyelmet és támogatást kapjanak.